2022. szeptember 25., vasárnap

A Mariana-árok

A Csendes-óceán fenekén, Japán térségében van bolygónk legmélyebb pontja. A Mariana-árok legmélyebb részén 10.994 méter a tenger mélysége.

A Mariana-árok a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, Japán közelében, Tokiótól mintegy 2400 kilométerre található. A Mariana-árok 2542 km hosszú és 10 994 méter mély (más mérések szerint 11 034, 11 022, vagy 10 911 m). Az árok legmélyebb pontja a Challenger ("kihívás") mélység. 

A Mariana-árok két egymással ütköző kőzetlemez találkozásánál alakult ki. A Mariana-árok esetében a különböző típusú kőzetlemez-mozgások közül a két óceáni lemez ütközése zajlik. Az óceáni kőzetlemezek sűrűsége nem sokkal kisebb (kb. 3 g/cm³), mint a köpeny sűrűsége (3,4 g/cm³), ezért az egyik, általában az idősebb, jobban lehűlt, valamivel nagyobb sűrűségű lemez bukik a fiatalabb alá. Az alábukás vonalán alakul ki a mélytengeri árok. Az alábukó lemez anyaga a mélységi nyomás és hő hatására megolvad. A megolvadt anyag ezután – mivel új környezeténél kisebb sűrűségű – újra a felszínre nyomul, s akár több ezer km hosszú vulkáni ívet is képezhet. Így alakult ki a Mariana-szigetcsoport is, melynek 14 szigete közül néhányon ma is tapasztalható vulkáni működés.

1875-ben a Mariana-árok szigetcsoportjánál 8164 méteres tengermélységet mértek. Az akkori kutatók ezt a Föld legmélyebb pontjának tartották, de azóta kiderült, hogy az árok még mélyebb, 11 034 méter.

A Nereus nevű távirányítású, ember nélküli tengeralattjáró 2009-ben, harmadikként érte el az óceán legmélyebb ismert pontját. Ehhez egészen pontosan 10 902 méter mélyre kellett süllyednie a Csendes-óceánban található Mariana-árokba. Ezt követően 2012 márciusáig nem járt arrafelé ember alkotta szerkezet, és a talaj elérésével a Nereus lett az első olyan működő tengeralattjáró, ami megjárta az árkot – elődeit ugyanis már rég kivonták a forgalomból.

A személyzet nélküli járművet egy hajóról irányították, a kapcsolatot egy vékony kábelen keresztül tartották, de a Nereus képes magától is navigálni, haladni. „Az ilyen szerkezetekkel lényegében az óceán bármely pontját feltérképezhetjük, új korszak kezdődik a tengerkutatásban" - mondta Andy Bowen, a kutatás vezetője.

2012. március 26-án a Deepsea Challenger nevű, 7 méteres kapszulában James Cameron kutató-filmrendező ereszkedett a Mariana-árok mélyére, így több mint fél évszázad után ő a következő ember, aki ott járt. A lent töltött - a tervezett 6 óránál kevesebb - 3 órányi idő alatt felvételeket készített, mintákat azonban a hidraulika meghibásodása miatt nem tudott a felszínre hozni. További merülésekre is készül.

2022. szeptember 15., csütörtök

Lefogyott a világ legkövérebb tacskója

Lefogyott a világ legkövérebb tacskója

Obie még csak 5 éves, de volt amikor 35 kilót is nyomott, mára azonban már teljesen egészséges, és több mint 20 kilótól szabadult meg új gazdájának köszönhetően.

Akár világrekorder is lehetett volna Obie, az Amerikai Egyesült Államokban élő tacskó, aki 35 kilót is nyomott egykor. Habár a világ legkövérebb kutyája címet nem nyerte el, neki nagy siker az is, hogy a világ legkövérebb tacskója lett, aki viszont mára már 20 kilótól szabadult meg, és életkedve ismét visszatért – írja a Daily Mail.

Az 5 éves Obie-t régi családja túletette, ennek következtében hízott 35 kilóra, ami egy kistestű kutyánál halálos kimenetelű is lehet. Nagyon sokáig fél lábbal a sírban volt, de szerencsére a Portlandi Nora Vanatta megmentette. Magához vette és fogyókúrával valamint vízterápiával fogyasztotta le az ebet, majd műtéttel eltávolíttatta a fogyás miatt megereszkedett bőrt.

A kiskutya mára már teljesen egészséges, Vanattának köszönhetően 20 kilótól szabadult meg, és a Facebookon is eléggé nagy rajongótábora alakult ki, ugyanis gazdája egy saját profilt is készített neki, ahol bárki végigkövethette bámulatos fogyását.

2022. szeptember 5., hétfő

Az Atacama sivatag a bolygó legszárazabb területe

Chile és Peru közösen osztozik a világ legszárazabb helyén, az Atacama sivatagon. A hely a Föld egyik legidősebb sivataga és a legszárazabb hely is a bolygón. A Föld legszárazabb területén vannak olyan pontok, ahol közel 120.000 éve nem esett eső.