A világ legkisebb mosógépe

Igen, ez a mobiltelefon nagyságú dolog itt tényleg egy mosógép. Ja, hogy te olyan őskövületre gondoltál, amibe bele kell gyömöszölni a ruhákat? Akkor megmutatjuk, hogy működik ez a ruhatisztítás dolog 2017-ben.

A Sonic Soak névre keresztelt eszközt egyszerűen be kell dobni a vízbe a ruhák (vagy bármi más) mellé, az pedig ultrahangok (vagyis az ultrahangok által keltett apró buborékok) segítségével kitisztítja a ruháidat fél óra alatt. Kicsi, csendes, és a ruhákat is kíméli, emellett egy hagyományos mosógéphez képest rengeteg áramot és vizet is megtakarítasz vele.

Túl szép, hogy igaz legyen? Lehet, hiszen a Sonic Soak egyelőre Indiegogo-fázisban van, a közösségi adománygyűjtő oldalakon felbukkanó projektek pedig nem a megbízhatóságukról híresek. Mi azért nagyon drukkolunk, hogy ne átverés legyen, meg nyilván az a több ezer ember is, aki már előrendelte a kis vackot.

Ha csatlakoznál hozzájuk, akkor kedvezményes áron már 125 dollárért (kb. 32 ezer forint) megkaparinthatod a zsebmosógépet, amit a tervek szerint decemberben szállítanak ki, bár látva, hogy mekkora rá az érdeklődés (a projekt 5000%-kal teljesítette túl az eredetileg kitűzött célt) elképzelhető, hogy ezzel azért csúszni fognak.

Láttad már a világ legkisebb elemlámpáját?

Nem is nagyon láthattad, ugyanis a Bullet 02 olyan kicsi, hogy ha nem a kezedben van, nagy valószínűséggel észre sem veszed.

A három gombelemmel működő, töltény formájú lámpa annyira kicsi, hogy akár egy tucat is elférne belőle a markodban, ám a LED-es izzó 20 lumenes fénye a gyártó szerint így is elég ahhoz, hogy akár egy mérföldnyire is elvilágíts vele. Emellett tűz- és vízálló is, vagyis gyakorlatilag elpusztíthatatlan.

Nem tudjuk, hogy a másfél kilométeres fényerő igaz-e, de az biztos, hogy kényelmesebb megoldás egy ilyet a kulcstartódon hordani, mint a mobiloddal világítani, ráadásul sokkal stílusosabb is. Tíz dollárt (kábé 2600 forint) szerintük mindenképp megér.

A legrégebbi 1,1 milliárd éves lelet

A világ legrégebbi, szerves eredetű színanyagait fedezték fel kutatók Afrikában: az 1,1 milliárd éves, világos rózsaszín pigmenteket mélyen a Szahara alatt lévő kőzetekből vonták ki. A kutatók remélik, hogy a szerves eredetű pigmentek segítségével fény derül az élet kialakulásának rejtélyére.

Az amerikai tanulmány szerint a nyugat-afrikai Mauritánia Taoudeni-medencéjéből származó fekete palából vett pigmentek több mint félmilliárd évvel régebbiek, mint az eddig talált pigmentek.

"Mindennek van színe, a színek pedig az idők kezdetéig vezethetők vissza. A legpontosabb megfogalmazás szerint ezek a leletek a legrégebbi eredeti szerves színek" – mondta Jochen Brocks, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

"A világos rózsaszín pigmentek a molekuláris klorofill kövületei, melyeket rég eltűnt óceánokban élt ősi, fotoszintetikus szervezetek termeltek" – emelte ki Nur Gueneli, az ANU szakértője.

A kőzetet tíz évvel ezelőtt egy olyan cég küldte be az egyetemnek, amelyik a Szaharában olaj után kutatott. A fosszíliák színskálája koncentrált formában a vérvöröstől a mély liláig terjed, hígítva világos rózsaszínek. A szakértők porrá törték az ősi kőzetet, majd kivonták belőle és elemezték a hajdani organizmusok molekuláit.

"Az ősi pigmentek pontos elemzése bizonyította, hogy egymilliárd évvel ezelőtt apró cianobaktériumok domináltak az óceánok táplálékláncának alján, ami segít megérteni, miért nem léteztek akkoriban állatok" – mondta Gueneli.

Jochen Broks szerint a nagy, aktív organizmusok felbukkanását a nagyobb táplálékrészecskék, köztük az algák kis mennyisége gátolta. "Az algák, bár szintén mikroszkopikus méretűek, ezerszer nagyobbak, mint a cianobaktériumok, és sokkal gazdagabb táplálékforrást jelentenek" – emelte ki. A cianobaktériumos óceánok mintegy 650 millió évvel ezelőtt kezdtek eltűnni, ekkor az algák gyorsabb terjeszkedésbe fogtak, ezzel biztosították az olyan összetett ökoszisztémák fejlődéséhez szükséges energiaigényt, melyekben nagyobb állatok uralhatták a Földet.

A legrégebbi utak

Egyiptomban a Gizai piramisokhoz vezető út a világ legrégebbi útszakasza. A több mint 4600 éves építmény a Föld legősibb, kővel burkolt utcája. 

66 millió fát ültettek el Indiában

Elképesztő rekordot született Indiában, pontosabban Madhja Prades államban, ahol mindössze 12 óra leforgása alatt 66 millió fát ültettek el az önkéntesek. A korábbi faültetési rekord is Indiában született: tavaly júliusban az ország északi részén fekvő Uttar Prades állam lakói 24 órán belül 50 millió fát ültetettek el. Ezt szárnyalta túl jócskán a Madhja Prades 24 kerületében zajló tömeges faültetés 1,5 millió résztvevője, akik közt diákok, tanárok, családok, kormányzati tisztviselők és civil szervezetek önkéntesei is voltak, s több mint 20 fafajták ültettek el.

A nagyszabású akció során termesztésen elsősorban nem a rekord megdöntése volt a cél, hanem az egyre fogyatkozó erdővel borított területek növelése, a környezet megóvása és az éghajlatváltozás romboló hatásainak megfékezése. Indiában a légszennyezés miatt évente több mint félmillió ember hal meg. Az ázsiai országnak nem túl jó a híre, ha a környezetvédelemről van szó, azonban az elmúlt évek során a fejlődés útjára lépett, s igyekeznek a gazdaságot is egyre zöldebbé, környezetkímélőbbé tenni.

Más indiai államok is tartottak hasonló akciókat: Keralában júniusban 24 óra alatt több mint 10 millió fát ültettek, Maharastra államban pedig idén 40 millió fát ültetnek el egy újraerdősítési kampányban. India a párizsi klímaegyezmény aláírásakor vállalta, hogy 2030-ig 95 millió hektárra növeli az ország erdős területeinek nagyságát.

A kormány Narendra Modi miniszterelnökkel az élen mind a 29 államot arra ösztönzi, hogy segítsen a fatelepítésben, illetve a környezet megóvásában. Ezen programokra a kormány 6,2 milliárd dollárt biztosít. Sivradzs Szing Csouhan, Madhja Prades állam fő minisztere az akció után egy Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy nagyon büszke, amiért állama az egyik első lett a kezdeményezésben, s a faültetéssel nem csupán az államot, hanem az egész világot szolgálják.