Kanadáról nem éppen a sivatagok jutnak elsőre eszünkbe, inkább a hóval borított végtelen síkságok, a szintén hóval borított hegyláncok, a rengeteg jégmező, a hideg folyókban lazacra vadászó medvék, a jégkorong, meg a borzalmas hideg. Nem egy sivatag, mert a sivatagról a forróság, a szárazság jut eszünkbe, és ilyesmi annyira északon, ahol Kanada is fekszik, nagyon nem jellemző.
2022. augusztus 20., szombat
2022. augusztus 10., szerda
Ahol már 120 ezer éve nem esett eső
Ha tartós szárazságról beszélünk, többnyire a forró és hatalmas észak-afrikai homoksivatag, a Szahara jut az eszünkbe. Pedig a Szahara valóságos oázisnak számít a Föld legkietlenebb vidékéhez, az Andok és a Csendes-óceán között elterülő Atacama-sivatag egyes területeihez képest.
A Peru, valamint Chile területén található szikla és homoksivatag, az Atacama egészen különleges geológiai képződménynek számít. A mintegy 15 millió éve, a miocén időszak derekán kialakult területet a még napjainkban is emelkedő Andok, a Föld leghosszabb lánchegysége, és a Csendes-óceán parti hegyvidéke, az átlagosan 800 méter magas Domeyko Kordillerák övezik.
A Csendes-óceán partvidékével párhuzamosan futó, észak-déli irányban hozzávetőleg 1000 kilométer hosszú, ám mindössze 160 kilométer széles sivatag nem csak a dél-amerikai kontinens, hanem a Föld legszárazabb vidéke is egyben.
A kietlen sivatag déli, Baktérítő alatti része számít „nedvesebbnek". Az ötödik legnagyobb chilei városnál, az óceánparti Antofagostánál, amely közvetlenül határos a sivataggal, az óceáni hatás miatt 3 mm az átlagos éves csapadékmennyiség, ám még az Atacama e „termékenynek" számító részén is voltak olyan időszakok, amikor 40 évig egyetlen csepp eső sem hullott.
Az Atacama ötvenszer szárazabb vidék, mint a hírhedt kaliforniai Death Valley, azaz a Halál-völgy.
De vajon mi a magyarázata az itt tapasztalható extrém szárazságnak? A Baktérítő térségének leszálló légáramlatai nem szállítanak csapadékot, az Andok magasba emelkedő ormai pedig meggátolják a nedves óceáni légtömegek beáramlását.
A tartós szárazság kialakulásában komoly szerepet játszik a dél-amerikai kontinens nyugati partvidéke mentén északnak tartó hideg Humboldt-áramlat is.
Az antarktiszi eredetű hűvös víztömeg miatt úgynevezett hideg felhőlencse alakul ki, ami megakadályozza a felfelé irányuló levegőáramlást, és ezen keresztül a felhőképződést is. A szárazság olyan mértékű, hogy még 6 800 méteres magasságban, bőven a hóhatáron túl sincsenek magashegységi gleccserek.
Hasonlóan az afrikai kontinens nyugati partvidékén fekvő Namíbiához, a ködképződés viszont igen jelentős, ami miatt az Atacama egyes területein a lecsapódó pára elegendő nedvességet biztosít bizonyos szárazságtűrő növények életben maradásához, még csapadék hiányában is.
Az Atacama nem csak nagyon száraz, hanem meglehetősen hűvös vidék is, szemben a forró Szaharával. Az Atacama területén nem nagyon láthatók olyan homokdűnék, mint a Szaharában, vagy a Namíbia-sivatagban. A durva, kavicsméretű szemcsékből a szél nem tud dűnéket építeni.
A mamutok korában hullott itt utoljára kiadós eső.
Az Atacama legszárazabb és legkietlenebb területei a sivatag északi részén találhatók. A szárazság és a talajszerkezet ebben a körzetben kísértetiesen emlékeztet a marsi viszonyokra, ezért nem véletlen, hogy a NASA nagy előszeretettel teszteli itt a marsi űrexpedíciók kutatóeszközeinek prototípusait.
A sivatagnak ebben a körzetében a geológiai kutatások szerint az utolsó csapadékos periódus 120 ezer éve, még a pleisztocén kor utolsó nagy eljegesedése, a Würm-glaciális elejéről mutatható ki. Ezt tanúsítják az egykori, esővíz által kivájt folyásmedrek és kisebb, sekély tómedencék.
E múltbéli, viszonylag csapadékos periódus megszűnése óta gyakorlatilag töretlen és folyamatos a szárazság. Az egykori beszáradt tavak helyén sómedencék, úgynevezett salarok alakultak ki.
Az extrém szárazság, a páramentes levegő, a fényszmog tökéletes hiánya, és a nagy tengerszint feletti magasság egyedülállóan kedvező adottságokat biztosít a földi optikai csillagászati megfigyelések számára.
Ezért nem véletlen, hogy az Európai Déli Obszervatórium két nagy csillagvizsgálót is ide telepített, a La Silla, és a Paranal Obszervatóriumokat.