A világ legnagyobb tehene

A világ legnagyobb tehene lehet Danniel, aki 1041,45 kilót nyom és 195 centi magas. A kaliforniai holstein-fríz napi 45 kiló szénát és hét kiló takarmányt eszik meg, ezt pedig 400 liter vízzel öblíti le. Ez több piszokkal is jár: napi 68 kiló trágyát termel ki. – Hat hónapos korában figyeltünk fel szokatlanul nagy méretére. Még üvegből etettük, de akkora volt, hogy könnyen kiütötte a kezünkből – mesélte a gazdája, Ken Farley.

A világ legkisebb drónja

 A Pennsylvania Egyetem szakemberei megalkották a világ valaha készült legkisebb robotrepülőjét, amely alig nagyobb egy pénzérménél, és találóan a Piccolissimo névre hallgat.

A drónból rögtön kétféle változatot készítettek, a legkisebb pedig alig 2,5 grammos, méreteit tekintve könnyedén elfér a tenyerünkben, alkatrészeinek többségét pedig 3D nyomtatással állították elő, és sem emiatt, sem a méretből kifolyólag nem kellett kompromisszumot kötniük az alkotóknak.

A kis drón egyébiránt egy nagyon érdekes elgondoláson és működési elven alapul, amelynek részeként a propeller tulajdonképpen a robottest körül forog, utóbbi 800-szor, előbbi pedig 40-szer másodpercenként, ami nemcsak a repülhetőséget garantálja, hanem a giroszkópok nélküli tökéletes stabilitást, sőt a saját töltöttségét is, hiszen a mozgási energia tudja tölteni az akkumulátort.

A kis masina kereskedelmi forgalomba valószínűleg nem kerül, és egyelőre arról sincs hír, hogy a gyakorlatban felhasználhatják-e valamire.

A világ legnagyobb kolbásza

Csaknem hatszáz méter hosszú kolbászt készítettek olasz hentesek, teljesítményük felkerült a Guinness Világrekordok listájára.

A közjegyzői mérést követően Penne város lakói és vendégei - ahol a kolbász készült - megvásárolhatták és elfogyaszthatták a pontosan 597,8 méter hosszúra sikerült kolbászt. Összesen hatezer szendvics készült belőle, az ezek eladásából befolyt összeggel az olasz Caritas jótékonysági szervezet munkáját támogatták.

A rekordkísérlet ötlete Alberto Della Pelle hentes fejéből pattant ki. A közép-olaszországi település főutcáján kilenc kollégájával serénykedett az óriáskolbászon. Végül jóval felülmúlták a korábbi világrekordert, a romániai hentesek által készített 392 méteres kolbászt.

A világ legnagyobb farmjai

Mekkorák lehetnek a világ legnagyobb farmjai? Az ír Farmers Journal nekilátott, és összeszedett néhányat. Egyetlen szempontot tartottak szem előtt: a területet. De véletlenül csak tehenészetek kerültek a listára.

1. Mudanjiang City farm, Kína

Kína észak-keleti csücskében, Vlagyivosztok mellett kezdődik Hejlungcsian tartomány, ahol Mudangcsiang városban található ez a tehenészet. A 100 ezer tehenet 9 millió hektárról látják el, és naponta 800 millió liter tejet fejnek. A farm bővítése két évvel ezelőtt kezdődött, hogy tejjel lássák el Oroszországot. Kína így használta ki az EU-embargót Oroszországgal szemben

2. Modern Dairy, Kína

Ez is tehenészet és tejüzem kombója, csak éppen jóval délebbre, Anhuj tartományban található, Sanghaj szomszédságában. A 40 ezer tehenét 4,4 millió hektáron tartja el, és naponta 600 tonna tejet dolgoz fel. Mielőtt Mudangcsiangot fejleszteni kezdték, ez volt a világ legnagyobb farmja.

3. Anna Creek Station, Ausztrália

Dél-Ausztrália állam szívében található az Anna Creek Station, az államot átszelő poros országút, az Oodnadatta Track mentén. A sivatagos környék nem az a kimondott harsogóan zöld hegyi legelő, ezért a 2,4 millió hektárja mindössze 16 ezer tehenet tart el. A farm Ausztrália egyik legnagyobb marhahústermelőjéhez, a Kidman and Co. csoporthoz tartozik. A cégnek összesen 185 ezer tehene van Ausztrália-szerte.

4. Almarai, Szaúd Arábia

Az Almarai egy nagy tejkombinát, aminek 6 kilométer hosszú és 3 kilométer széles földjén (homokján) gyakorlatilag semmi nem terem. A 6 farmjának 46 ezer tehene import takarmányt fogyaszt, cserébe viszont naponta 960 ezer liter tejet ad.

A világ legcsapadékosabb települése

Az indiai Mawsynramban évente 11 860 milliméter eső esik, így lehet a világ legcsapadékosabb helye ez a település. A Guinness rekordok könyve szerint itt mérték a legtöbb csapadékot 1985-ben. Ebben az évben a 365 napból 361 napon regisztráltak csapadékot, amikor elképesztő mennyiségű, összesen 26 ezer milliméternyi eső esett.

Azt, hogy melyik térség a legcsapadékosabb a világon, sokkal nehezebb megállapítani, mint hogy melyik a legmelegebb, vagy a leghidegebb. A világ minden táján a csapadék igen változékony, és a nagy mennyiségű csapadék mérésének bizonytalansága miatt, sokan, sokfélét állítanak, hogy vajon melyik hely érdemelhetné ki a legcsapadékosabb helyet a világon. A legcsapadékosabb területek minidig hegységekben találhatók, ami nem véletlen, hiszen a hegyek „felhőemelő”, vagy szakszerűen orografikus hatásai igen nagy mértékben érvényesülnek, ezzel hozva bőséges csapadékot a lejtőkre.

Mawsynramban annyira sok eső esik, hogy a helyiek nem is tudnak sima fából építkezni, az ugyanis könnyedén elrohadna, hanem inkább próbálnak mindent gumifából faragni. Ha az iskolás gyerekek a szabadban elvégezhető feladatot kapnak, teljes testet borító, bambuszból és banánlevelekből készült esőpáncélt kell viselniük. A rengeteg esőért azok a szelek okolhatók, amik szinte egész Banglades fölül ide hozzák a nedves légtömegeket, ami aztán összesűrűsödik a környéket övező hegyvonulatok miatt, és nagy része le is csapódik ott helyben.

A világ legnagyobb tehene

A világ legnagyobb tehene lehet Danniel, aki 1041,45 kilót nyom és 195 centi magas. A kaliforniai holstein-fríz napi 45 kiló szénát és hét kiló takarmányt eszik meg, ezt pedig 400 liter vízzel öblíti le. Ez több piszokkal is jár: napi 68 kiló trágyát termel ki. – Hat hónapos korában figyeltünk fel szokatlanul nagy méretére. Még üvegből etettük, de akkora volt, hogy könnyen kiütötte a kezünkből – mesélte a gazdája, Ken Farley.

A világ leghajlékonyabb nője

A 27 éves orosz Julia hihetetlen pózokat tud felvenni, olyan hajlékony, hogy akár egy ötven centis dobozba is kényelmesen elfér, vagy mindkét lábát simán a feje fölé teszi. Hajlékonyságának titka, hogy kis kora óta szorgosan gyakorolt.

A világ legnagyobb korallzátonya

Az Ausztrália partjainál húzódó Nagy-korallzátony 2000 km hosszú és 34,4 millió hektáron terül el. A hatalmas méretű korallzátonyt az űrből is látni lehet.

A Földön mérhető a legnagyobb hideg

 Ha az univerzum legjeiről van szó, jó eséllyel nem a Földön keressük a rekordereket, hiszen a mi kis bolygónk szinte minden létező szempontól eltörpül az emberi ésszel felfoghatatlan nagyságrendekkel leírható világmindenség mellett. Mégis, ha az univerzum leghidegebb pontját keressük, a csillagos égbolt helyett inkább Massachusetts irányába érdemes nézelődni.

Az igazsághoz azért hozzátartozik két dolog:

Az egyik, hogy mint minden ilyen rekordnál, ezúttal is hozzá kell gondolni, hogy eddigi ismereteink szerint, hiszen egy-egy újabb felfedezés bármikor felülírhatja az aktuálisan elfogadott rangsort.

A másik, hogy a földi rekord kicsit csalás, mert nem egy természetes jelenség megfigyeléséről, hanem mesterségesen előállított eredményről van szó.

Mindez azonban nem változtat a tényen, hogy jelenlegi tudásunk szerint a Földön mérhető az univerzum legnagyobb hidege.

A legnagyobb hidegek viszonyítási pontja az abszolút nulla fok, amely a gyakorlatban elérhetetlen, csak megközelíteni lehet. Ez az az elméleti hőmérséklet, amelyen a részecskék klasszikus mozgása megszűnik, és már csak kvantummechanikai folyamatok mennek végbe. Az abszolút nulla fok Celsiusban kifejezve -273,15, a Kelvin-skálának pedig ez a nulladik foka. Mivel az újabb és újabb tudományos hidegrekordokat kelvinben szokás megadni, ezek úgy néznek ki, hogy egy törtben egyre több nulla után jön egy szám.

A rend kedvéért kezdjük azzal, melyik a világ leghidegebb természetes helye. Ez a Bumeráng-köd nevű planetáris köd, amely tőlünk ötezer fényévre, a Kentaur csillagképben található, és a haldokló központi csillagából kilökődő gázok alkotják. 1995-ben állapították meg a chilei SEST távcső segítségével, hogy a hőmérséklete mindössze 1 kelvin (-272 Celsius-fok) körüli. Ezzel ez az egyetlen ismert természetes objektum, amely még az ősrobbanásból hátramaradt, 2,76 kelvines kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásnál is hidegebb. 

Ha a kicsit szűkebb környékünkön nézünk körül, a Naprendszerben eddig mért legalacsonyabb természetes hőmérsékletet a Hold produkálta: ott 2009-ben mértek -240 Celsius-fokot, azaz nagyjából 33 kelvint.

A Bumeráng-köd – és pláne a Hold – azonban szinte kellemesen langyosnak tűnhet az MIT kutatói által előállított hideghez képest: a Massachusettsi Műszaki Egyetem csapatának 2003-ban 500 pikokelvinre (0,0000000005 kelvinre) sikerült lehűtenie mágneses csapdába ejtett nátriumgázokat.

A kísérlet egyik vezetője az a német-amerikai Wolfgang Ketterle volt, aki 1995-ben két társával elsőként hozott létre Bose–Einstein-kondenzációt, egy addig csak elméletben ismert halmazállapotot, amelyben az addig egymástól függetlenül mozgó részecskék viselkedése az extrém alacsony hőmérsékleten összehangolódik, és megkülönböztethetetlenné válnak egymástól, mintha egyetlen nagy szuperatomot alkotnának. Ketterle és társai 2001-ben fizikai Nobel-díjat kaptak a felfedezésért, amely azóta is az extrém alacsony hőmérsékletű fizikai kísérletek egyik sarokköve.

Valójában még a 2003-asnál is sikerült hidegebbet előállítani, ráadásul még korábban is, mint az MIT-seknek: a finnországi Aalto Egyetem kutatói 1999-ben 100 pikokelvines (0,0000000001 kelvines) hőmérsékletet tudtak elérni egy kétgrammos ródiumdarabban. Az ő eredményük azonban annyiban kakukktojás, hogy nem általában az atomok hőmérsékletét vizsgálták, hanem csak egy kvantummechanikai tulajdonságukkal, a spinnel foglalkoztak. Ezért a hivatalos rekordnak inkább az MIT eredménye tekinthető.

Bár a ma is érvényes rekord egyelőre nincs veszélyben, a kutatók rendíthetetlenül araszolnak tovább az abszolút nulla fok felé. Az elmúlt néhány évben a terület legfontosabb fejleménye a NASA Cold Atom Laboratory (CAL) nevű kísérlete, amellyel az űrben folytatódnak az extrém alacsony hőmérsékletű kutatások.

A CAL-t 2018 májusában indították útnak a Nemzetközi Űrállomásra, és neki köszönhetően már az űrben sem a Bumeráng-köd a leghidegebb objektum: 2018 júliusában a kísérleteket végző asztronauták először hoztak létre Bose–Einstein-kondenzációt az űrben, amivel sikerült rubídiumatomokat 100 nanokelvinre (0,0000001 kelvinre) hűteniük. Ez még csak az űrben rekord, de a projekt irányítóinak reményei szerint mikrogravitációs környezetben akár egy pikokelvinig is le lehet majd menni.

Mindez persze nem önmagáért való rekorddöntögetés, hanem fontos felfedezéseket ígérő tudományos kísérlet: a kutatók azt remélik, hogy minél inkább sikerül lehűteniük az anyagot, annál pőrébb valójukban figyelhetik meg azokat a kvantummechanikai jelenségeket, amelyeknek a működéséről még ma is igen keveset tudunk. Ez pedig a tudomány előrevitele mellett a gyakorlatban alkalmazható új technológiákhoz, például jobb atomórákhoz és pontosabb gravitációs szenzorokhoz is vezethet.

Ami tízezerszer gyorsabb a fénynél

 A fény sebességénél több mint négy nagyságrenddel gyorsabban végbemehet az az esemény, ami az összefonódott kvantumrészecskék között történik – állítják kínai fizikusok, akik megpróbáltak ezzel kapcsolatban méréseket végezni. Bár sem a műszerek, sem pedig a módszer nem teszi lehetővé a pontos mérést, de a kutatók az eredmények alapján arra következtettek, hogy az interakció sebessége a 3 billió méter per másodperces tartományban van.

A fénysebességnél gyorsabb kommunikációt Einsten "különös hatás a távolban" néven emlegette. Ez tulajdonképpen azt a jelenséget írja le, amikor az összefonódott kvantumrészecskék látszólag azonnal interakcióba lépnek egymással, bármilyen távolság is legyen közöttük, és ezzel meghaladják a fénysebességet. A kvantummechanika aktuális ismeretei alapján lehetetlen adatot közvetíteni a kvantum-összefonódás segítségével, azaz nem kerül veszélybe a relativitás-elmélet. Mostanában azonban sokan foglalkoznak ezzel a témával, és néhány fizikus úgy hiszi, a részecskék ügyes manipulációjával mégiscsak lehetséges a fénynél gyorsabban kommunikálni.

Hogy elvégezzék a méréseket, a fizikusok fogtak néhány fotont, és az összefonódott párok két felét eljuttatták két másik helyszínre, amelyek 15,3 kilométerre voltak egymástól. Megfigyelték a pár egyik felét, és megmérték, hogy a másik fél várhatóan mikor veszi fel ugyanazt az állapotot. Ezt a folyamatot 12 órán át ismételték, hogy elegendő adat álljon a rendelkezésükre a tapasztalatok összegzéséhez.

A fizikusok azt állítják, sikerült kiküszöbölniük azokat a módszertani hibákat, amelyek korábban megakadályozták a különös hatás sebességének mérését, tehát a 3 billió méter per másodperces eredmény „pontos”. Ezzel kapcsolatban persze óvatosnak kell lenni, mert egyszer már előfordult, hogy egy hibás kábel miatt érzékelték a fénysebességnél gyorsabbnak a neutrínók haladását. A kutatók azt is hozzátették, hogy legalább 3 billió méter per másodperc a sebesség, mert a fizikusok nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a hatás valójában azonnali, tehát nincs sebessége. Ezt azonban nem tudják kimutatni.

Ugyanakkor az is tény, hogy mostanában sok izgalmas kísérlet folyik a kvantummechanika világában. Makroszkópikus objektumok közt adatokat teleportálnak, sőt, fotonokat már 97 kilométerre tudtak teleportálni, és állítólag már úgy is meg tudják vizsgálni a kvantumrészecskéket, hogy nem pusztítják el azokat. Bár az adatközlést intéző hardverek sebessége még sehol sincs a fénysebességhez képest, úgy látszik, hogy egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy létrejöjjön a kvantuminternet, ami természetesen akkor lenne igazán izgalmas, ha valóban a fénynél gyorsabban lehetne rajta kommunikálni.

Egy öreg Lada és 500 ezer gyufaszál

 A gyerekeknek mindig azt mondják, hogy ne játszanak a tűzzel. Majd a felnőttek játszanak.

A teljességgel őrült videóival komoly hírnevet szerző orosz Garage 54-es csapat úgy döntött, hogy félmillió gyufaszállal díszítenek fel egy Ladát. Mint általában a motivációjuk nem túl bonyolult: a szórakozás.

És ha arra is kíváncsi, hogy mennyi ideig tart félmillió szál gyufát egy autóra ragasztani akkor eláruljuk, ez mindenképp megadja a projekt komolyságát, ugyanis három napig elvoltak vele.

Szitakötőként repked a világ legkisebb drónja

 A holland Trndlabs parányi drónja a hüvelykujj végéről vagy a tenyérből is indítható, és akár a lakásban is lehet vele játszani.

A Skeye nanodrón kiadásával a holland Trndlabs pályázhat a világ legkisebb kvadrokoptere címre: az aprócska drón hossza és szélessége egyaránt 4, magassága pedig 2,2 centiméter, súlya épphogy 12 gramm.

A világító ledekkel is felszerelt miniatűr drónt akár éjszaka is reptethetjük, hattengelyes mozgásérzékelő gondoskodik róla, hogy bármilyen helyzetben stabilan maradjon.

Látványos manőverek hajthatók végre vele: be lehet repülni apró nyílásokon, nyolcasokat tud leírni a levegőben, de a hátraszaltó sem jelent neki problémát. Akár kézből is indíthatjuk, elég a levegőbe feldobni és ott fog lebegni, amíg irányítani nem kezdjük, vagy le nem merül.

Elsősorban lakásban való használatra találták ki, a távirányító hatótávolsága 50 méter. A mellékelt szoftver háromféle nehézségi módot tesz lehetővé: kezdő, haladó és profi, melyek között szabadon lehet váltani.
A minidrón viszont csak maximum hét-nyolc percig bírja egy töltéssel, utána fel órára töltőre kell dugni. Ára viszont igen csak kedvező: 59 dollár, átszámítva körülbelül 16 ezer forint.

A világ legkisebb mobiltelefonja

Ha hiszi, ha nem, voltak olyan idők, amikor a gyártók még azon versenyeztek, hogy ki tud kisebb mobilt készíteni. Ezeket az időket idézi fel egy telefon, amely jelenleg a világ legkisebbje.

A Zanco tiny t1 nevű mobil készítőit az a cél vezérelte, hogy a lehető legkisebb mobilt készítsék el. A képeket látva, ez sikerült is nekik. Ezt a készüléket persze nem lehet összehasonlítani a mai okostelefonokkal, de nem is kell. Tudására az alap szó illik a leginkább, azonban ami a lényeg, telefonálásra remekül megfelel. 300 telefonszámot és 50 SMS-t tud tárolni, és mivel valóban apró (13 gramm és 21 x 46,7 x 1,2 mm-es) bárhova könnyen magunkkal vihetjük, ahol mondjuk sajnálnánk drágább okostelefonunkat.

© Kickstarter/Clubit new Media

A telefon most a Kickstarteren gyűjti az előrendeléseket, s az itteni leírásából derül ki az is, hogy minden mobiltelefon-hálózattal képes együttműködni. Van benne mikrofon, hangszóró, micro USB töltő port, nano SIM slot és teljes funkcionalitású fizikai billentyűzet. 32 GB-nyi a RAM-ja és ugyanekkora kapacitású a belső tárhelye. Az akkumulátora egy feltöltéssel 3 napnyi készenléti és 180 percnyi beszélgetési időt kínál. A telefon jól jöhet a szülőknek, akik elérhetővé akarják tenni a gyereküket, azonban nem szeretnék, ha a csemete állandóan az online világban kalandozna.

© Kickstarter/Clubit new Media

Bár egy Kickstarter-megjelenés még nem garancia, a fejlesztők állítják, hogy a tiny t1 kétéves kutatást és fejlesztést követően működő prototípus, és készen áll a tömeggyártásra.

A világ legkisebb mosógépe

Igen, ez a mobiltelefon nagyságú dolog itt tényleg egy mosógép. Ja, hogy te olyan őskövületre gondoltál, amibe bele kell gyömöszölni a ruhákat? Akkor megmutatjuk, hogy működik ez a ruhatisztítás dolog 2017-ben.

A Sonic Soak névre keresztelt eszközt egyszerűen be kell dobni a vízbe a ruhák (vagy bármi más) mellé, az pedig ultrahangok (vagyis az ultrahangok által keltett apró buborékok) segítségével kitisztítja a ruháidat fél óra alatt. Kicsi, csendes, és a ruhákat is kíméli, emellett egy hagyományos mosógéphez képest rengeteg áramot és vizet is megtakarítasz vele.

Túl szép, hogy igaz legyen? Lehet, hiszen a Sonic Soak egyelőre Indiegogo-fázisban van, a közösségi adománygyűjtő oldalakon felbukkanó projektek pedig nem a megbízhatóságukról híresek. Mi azért nagyon drukkolunk, hogy ne átverés legyen, meg nyilván az a több ezer ember is, aki már előrendelte a kis vackot.

Ha csatlakoznál hozzájuk, akkor kedvezményes áron már 125 dollárért (kb. 32 ezer forint) megkaparinthatod a zsebmosógépet, amit a tervek szerint decemberben szállítanak ki, bár látva, hogy mekkora rá az érdeklődés (a projekt 5000%-kal teljesítette túl az eredetileg kitűzött célt) elképzelhető, hogy ezzel azért csúszni fognak.

Láttad már a világ legkisebb elemlámpáját?

Nem is nagyon láthattad, ugyanis a Bullet 02 olyan kicsi, hogy ha nem a kezedben van, nagy valószínűséggel észre sem veszed.

A három gombelemmel működő, töltény formájú lámpa annyira kicsi, hogy akár egy tucat is elférne belőle a markodban, ám a LED-es izzó 20 lumenes fénye a gyártó szerint így is elég ahhoz, hogy akár egy mérföldnyire is elvilágíts vele. Emellett tűz- és vízálló is, vagyis gyakorlatilag elpusztíthatatlan.

Nem tudjuk, hogy a másfél kilométeres fényerő igaz-e, de az biztos, hogy kényelmesebb megoldás egy ilyet a kulcstartódon hordani, mint a mobiloddal világítani, ráadásul sokkal stílusosabb is. Tíz dollárt (kábé 2600 forint) szerintük mindenképp megér.

A legrégebbi 1,1 milliárd éves lelet

A világ legrégebbi, szerves eredetű színanyagait fedezték fel kutatók Afrikában: az 1,1 milliárd éves, világos rózsaszín pigmenteket mélyen a Szahara alatt lévő kőzetekből vonták ki. A kutatók remélik, hogy a szerves eredetű pigmentek segítségével fény derül az élet kialakulásának rejtélyére.

Az amerikai tanulmány szerint a nyugat-afrikai Mauritánia Taoudeni-medencéjéből származó fekete palából vett pigmentek több mint félmilliárd évvel régebbiek, mint az eddig talált pigmentek.

"Mindennek van színe, a színek pedig az idők kezdetéig vezethetők vissza. A legpontosabb megfogalmazás szerint ezek a leletek a legrégebbi eredeti szerves színek" – mondta Jochen Brocks, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

"A világos rózsaszín pigmentek a molekuláris klorofill kövületei, melyeket rég eltűnt óceánokban élt ősi, fotoszintetikus szervezetek termeltek" – emelte ki Nur Gueneli, az ANU szakértője.

A kőzetet tíz évvel ezelőtt egy olyan cég küldte be az egyetemnek, amelyik a Szaharában olaj után kutatott. A fosszíliák színskálája koncentrált formában a vérvöröstől a mély liláig terjed, hígítva világos rózsaszínek. A szakértők porrá törték az ősi kőzetet, majd kivonták belőle és elemezték a hajdani organizmusok molekuláit.

"Az ősi pigmentek pontos elemzése bizonyította, hogy egymilliárd évvel ezelőtt apró cianobaktériumok domináltak az óceánok táplálékláncának alján, ami segít megérteni, miért nem léteztek akkoriban állatok" – mondta Gueneli.

Jochen Broks szerint a nagy, aktív organizmusok felbukkanását a nagyobb táplálékrészecskék, köztük az algák kis mennyisége gátolta. "Az algák, bár szintén mikroszkopikus méretűek, ezerszer nagyobbak, mint a cianobaktériumok, és sokkal gazdagabb táplálékforrást jelentenek" – emelte ki. A cianobaktériumos óceánok mintegy 650 millió évvel ezelőtt kezdtek eltűnni, ekkor az algák gyorsabb terjeszkedésbe fogtak, ezzel biztosították az olyan összetett ökoszisztémák fejlődéséhez szükséges energiaigényt, melyekben nagyobb állatok uralhatták a Földet.

A legrégebbi utak

Egyiptomban a Gizai piramisokhoz vezető út a világ legrégebbi útszakasza. A több mint 4600 éves építmény a Föld legősibb, kővel burkolt utcája. 

66 millió fát ültettek el Indiában

Elképesztő rekordot született Indiában, pontosabban Madhja Prades államban, ahol mindössze 12 óra leforgása alatt 66 millió fát ültettek el az önkéntesek. A korábbi faültetési rekord is Indiában született: tavaly júliusban az ország északi részén fekvő Uttar Prades állam lakói 24 órán belül 50 millió fát ültetettek el. Ezt szárnyalta túl jócskán a Madhja Prades 24 kerületében zajló tömeges faültetés 1,5 millió résztvevője, akik közt diákok, tanárok, családok, kormányzati tisztviselők és civil szervezetek önkéntesei is voltak, s több mint 20 fafajták ültettek el.

A nagyszabású akció során termesztésen elsősorban nem a rekord megdöntése volt a cél, hanem az egyre fogyatkozó erdővel borított területek növelése, a környezet megóvása és az éghajlatváltozás romboló hatásainak megfékezése. Indiában a légszennyezés miatt évente több mint félmillió ember hal meg. Az ázsiai országnak nem túl jó a híre, ha a környezetvédelemről van szó, azonban az elmúlt évek során a fejlődés útjára lépett, s igyekeznek a gazdaságot is egyre zöldebbé, környezetkímélőbbé tenni.

Más indiai államok is tartottak hasonló akciókat: Keralában júniusban 24 óra alatt több mint 10 millió fát ültettek, Maharastra államban pedig idén 40 millió fát ültetnek el egy újraerdősítési kampányban. India a párizsi klímaegyezmény aláírásakor vállalta, hogy 2030-ig 95 millió hektárra növeli az ország erdős területeinek nagyságát.

A kormány Narendra Modi miniszterelnökkel az élen mind a 29 államot arra ösztönzi, hogy segítsen a fatelepítésben, illetve a környezet megóvásában. Ezen programokra a kormány 6,2 milliárd dollárt biztosít. Sivradzs Szing Csouhan, Madhja Prades állam fő minisztere az akció után egy Twitter-bejegyzésében azt írta, hogy nagyon büszke, amiért állama az egyik első lett a kezdeményezésben, s a faültetéssel nem csupán az államot, hanem az egész világot szolgálják.

A legkeskenyebb utca

A legszűkebb városi utca a világon, a több száz éves Parliament Street Angliában. Az 50 méter hosszú utca  legkeskenyebb részén mindössze 65 cm széles, klausztrofóbiásoknak nem ajánlott.

Milliárdos autó

A Bugatti Chiron a nagy számok autója, ezért még kissé használtan is hajmeresztő árcédula lóg rajta. Az 1500 lóerős szupersportkocsiért 1 milliárd forintnál is magasabb összeget kérhetnek el.

Kicsivel több mint egy éve kezdődött meg a Bugatti legújabb csúcsgépének, a Chiron névre keresztelt szupersportkocsinak a gyártása, de csak mostanában szállingóznak az első darabok a megrendelőkhöz, akik között bőven akad olyan is, aki csupán a befektetési lehetőséget kereste az autóban. Ezek a tulajdonosok jellemzően azokat a vevőket szolgálják ki, akik akár borsos felárat is hajlandóak azért fizetni, hogy mihamarabb Chironhoz jussanak.

Az első 20 darab egyikéhez a 2018-ban, Párizsban rendezett aukción juthat hozzá az, aki a legmagasabb összeget kínálja érte. A konkrét autót áprilisban vette át első tulajdonosa, aki nem sokáig élvezkedett benne, hiszen csak 1000 kilométer van az autó órájában, amiből jelentős részt még a Bugatti tett bele a tesztelés alatt. Igazi klasszikus a színösszeállítás is, a márka hagyományaihoz hűen a francia verseny kéket keretezi a sötétebb Atlantic kék árnyalat, amihez ezüst felniket párosítottak. Az utasteret sötét bézs és fekete bőr borítja.

A Bugatti Chiron motorját az előd Veyrontól örökölte, de természetesen átdolgozták a 4 turbóval feltöltött, 8 literes, 16 hengeres motort. A számok természetesen továbbra is elképesztőek, a teljesítmény 1500 lóerő, nyomatékból pedig 1600 Nm akad. Álló helyzetből 100 km/órás sebességre 2,5 másodperc alatt gyorsul, végsebességét 420 km/óránál korlátozták. Rövid életű rekordja is említésre méltó: a 0-400-0 sprinthez és megálláshoz elég volt neki 42 másodperc.

Nagyjából 800 millió forintba kerül újonnan az 500 példányban készülő Bugatti Chiron, az aukcióra kínált példányért pedig akár 4,3 millió dollárt is kifizethet az új tulajdonosa, ami bőven több mint 1 milliárd forint.

A németeké a leghosszabb gyalogos függőhíd

A világ leghosszabb gyalogos függő kábelhídját adták át vasárnap Harz észak-németországi középhegységben, a Rappbode folyó fölött.

A Titan-RT elnevezésű turisztikai létesítmény 458 méter hosszan feszül a folyó két partja között 100 méteres magasságban, egy völgyzárógát tőszomszédságában. Bár a pillérekkel és a kiegészítő építményekkel együtt a híd összesen 483 méteres, a világrekord szempontjából csak a folyó fölött szabadon csüngő rész vehető figyelembe.

Az üzemeltető, az Oberharz am Brocken-i székhelyű Harzdrenalin vállalat szerint az eddigi leghosszabb ilyen jellegű híd az oroszországi Szocsiban működött, az 439 méteres.

A HTB osztrák speciális cég által 10 hónap alatt felépített, 1,2 méter széles, 1,30 méter magas korlát által védett, rácsos padlójú függőhídra belépődíj ellenében mehetnek rá a látogatók.

Az üzemeltető nem közölte, hogy mennyit költött a szédítő magasságban kifeszített gyaloghídra.

A világ legnagyobb függőhídja

Megnyitották pénteken Isztambulban az Európát és Ázsiát összekötő harmadik Boszporusz-hidat, amelynek célja, hogy kerülőutat képezve feloldja a nagyváros túlzsúfolt forgalmát.

Az átjáró I. Szulejmán szultán édesapja, Vitéz Szelim nevét viseli.

Recep Tayyip Erdogan török elnök az átadóünnepségen bejelentette: a híd augusztus 31-én éjfélig ingyen használható. Beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy átjárót terveznek építeni a Dardanellák felett is.

Binali Yildirim kormányfő felszólalásában megígérte: szombattól se a kamionok, sem a távolsági buszok nem mennek be a metropoliszba.

A híd mérnöki alkotásként világszínvonalat képvisel, 59 méteres szélességével és pilléreinek 322 méteres magasságával a világ legnagyobb függőhídja. Az építmény fesztávolsága 1408 méter. Az átkelő felszínén kétszer négysávos autóút és két vasúti sínpár is található.

A híd a tengerszoros két partján Isztambul Sariyer és Beykoz kerületeit kapcsolja össze.

A beruházási költség 4,5 milliárd török líra (mintegy 450 milliárd forint) – olvasható a híd hivatalos internetes oldalán.

A megnyitóünnepségen részt vett számos ország állam- és kormányfője. A rendezvény biztonságáért egyebek között légvédelmi ágyúkkal és nehézgéppuskákkal felfegyverzett páncélautók feleltek, az esemény idejére a Boszporusz hajóforgalmát leállították.

Törökország célkitűzése, hogy 2023-ra a világ tíz legnagyobb gazdasága közé kerüljön.

A Fekete-tengert a Márvány-tengerrel összekapcsoló szoros felett korábban két híd már épült Isztambul belterületén. Az első Boszporusz-hidat 1973-ban nyitották meg, a Hódító Mehmet szultánról elnevezett második átjáró pedig 1998-ban készült el.

A világ legtöbb piercingjével rendelkező nője

A legtöbb nő szereti csinosítgatni magát. Havonta, esetleg kéthavonta fodrászhoz járnak, alkalmanként kozmetikushoz, pedikűröshöz és manikűröshöz. Rendszeresen tisztítják az arcukat lemosókkal és arctejekkel, pakolásokat használnak, amikor pedig a természetes szépségüket fokozniuk kell, kellemes sminket tesznek fel, csinosan felöltöznek, majd esetleg néhány bájos ékszert is magukra tesznek.
Elaine Davidson azonban más.

A skót hölgy is sminkel, ám korántsem hisz abban, hogy egy-két finom fülbevaló vagy nőies nyakék elég lenne a tökéletes végeredményhez.

Ő összesen 720 piercinget aggatott magára, pontosabban magába, amivel nemcsak az egyik legbizarrabb külsejű nő címét tudhatja magáénak, de egyben a Guinness Rekordok Könyvében a legtöbb piercinggel rendelkező nő címét is.

Tengeri gigaszörnyet mosott partra a víz

Gigatintahalat találtak az új-zélandi Wellington közelében a Vörös Szikláknál. A 4,2 méter hosszú lábasfejű állatra egy búvárkodó testvértrió – Daniel, Jack és Matthew Aplin – talált rá, és teljesen megdöbbentette őket a hatalmas egyed.

A testvérek elmondták, cápákkal ugyan szoktak találkozni a búvárútjaikon, de ekkora méretű tintahalat még sose láttak. A testvértrió felvette a kapcsolatot a Nemzeti Víz- és Légkörkutató Intézettel, amely megszervezi a hatalmas példány elszállítását.

A hím tintahalak egyébként akár 10 méter hosszúra is megnőhetnek. Főleg a bálnák kedvelik, de a fiatalabb példányokat a mélytengeri cápák is levadásszák.

A szóbeszéd szerint az óriástintahal mérete akár a 20 métert is elérheti, de ilyen gigászi egyedet még nem sikerült tudományosan dokumentálni.

100 millió éves borostyánba zárt békák

Minden korábbinál régebbi, 100 millió éves kicsiny békákat találták borostyánkőbe zárva kínai és amerikai kutatók Mianmarban. A Scientific Reports tudományos folyóirat aktuális számában ismertetett példányokra 2015-16-os ásatások során bukkantak Mianmarban (Burma).

A megkövült gyantában talált békák nagyon jó állapotban maradtak fenn, egyikük 2,2 centiméter hosszú, és megvan a koponyája, gerincének egy része és végtagjainak többsége" közölte a tanulmány társszerzője, Lida Hszing, a Kínai Földtudományi Egyetem kutatója.

Ez az első eset, hogy krétakori esőerdőben élő békák nyomai kerültek elő. A lelet bizonyítja, hogy a krétakor végén bekövetkezett nagy kihalási esemény előtt is éltek már békák a trópusi esőerdőkben – mutatott rá a kínai szakember.

Békákat csak ritkán találnak megkövült gyantában, a korábban a Dominikai Köztársaságban és Mexikóban felfedezett példányok 20-30 millió évesek.

Egy trópusi erdőben élő apró lénynek igen kicsi volt az esélye arra, hogy megkövült gyantában maradjon fenn az utókornak – mondta David Blackburn, a Floridai Természettudományi Múzeum kutatója, a tanulmány társszerzője.

A Scientific Reportsban leírt négy Electrorana limoa hasonlóságokat mutat a mai békákkal.

A mianmari borostyánt valóságos kincseskamrának tartják paleontológusok, mivel gyakran tartalmaznak élőlényeket vagy azok részeit.

A legforgalmasabb légi útvonal

Annyit segítünk, hogy 2017-ben átlagosan nyolc percenként indult egy repülő a szigetre. Ha a Szöul és a koreai-félszigettől délre található Csedzsu-szigetre tippeltél, akkor érdemes lenne elgondolkodnod rajta, hogy elindulj valamilyen műveltségi vetélkedőn, ugyanis az OAG statisztikái szerint tavaly (és az azt megelőző években is) ez volt a világ legforgalmasabb útvonala. Egy év alatt összesen 64 991 járat indult a szigetről Szöulba, ami naponta csaknem kétszáz járatot jelent. 

Ezzel a Csedzsu-sziget messze megelőzi többek között a Los Angeles-San Francisco, a Melbourne-Sydney és a Mumbai-Új-Delhi útvonalakat is, pedig hát ezek között a városok között sem két ember közlekedik naponta.

Na de mitől olyan fene népszerű egy sziget, amiről az emberek többsége még csak nem is hallott?

A Csedzsu-sziget a népszerűségét nagyrészt annak köszönheti, hogy a dél-koreaiak imádnak utazni: a sziget turizmusának 70%-át adja a belföldi turizmus, ami nem is annyira meglepő, hiszen Csedzsu maga a földi paradicsom, egy második Hawaii, alig kőhajításnyira a szárazföldtől.

A vulkanikus képződményeiről ismert szigetet 2011-ben a világ hét természeti csodája közé is beválasztották, de persze a turisták nem kizárólag a természeti szépségek miatt látogatnak Csedzsura: a sziget a kínaiak körében is igen kedvelt úti cél, nem kis részben azért, mert Kínával ellentétben itt legális a szerencsejáték, de a kifejezetten az erotikus témákra koncentráló Loveland élménypark is meglehetősen népszerű a turisták körében.

A világ legnagyobb motorja

 A világ legnagyobb motorja, több mint 4 méter magas, működik és gurul is.

Megépítették a világ legnagyobb motorkerékpárját, működő V2-es blokkal. Minden részlete hatalmas, az irányítása persze kicsit sem mintázza a valódi motorokét, de ez nem is volt fontos szempont az építés során. Az építőjét őrültnek nézik és őszintén szólva ezen nem is csodálkozunk. Mindenesetre érdekes látvány a pótkerekekkel ellátott óriási chopper.