A világ legnagyobb zöldségei

A 69 éves brit Peter Glazebrook a Newark-ban lévő földjén és üvegházában óriási méretű zöldségeket termeszt. Már több világrekordot is magáénak tudhat. Többek közt ő termesztett a világ legnagyobb hagymáját, a legnagyobb burgonyáját, fehérrépáját és káposztáját is. Peter Glazebrook már tíz éve próbálkozik óriás zöldségek termesztésével. A lelkes brit kertész szerint sikerének titka a jó fajtaválasztás, illetve a növények megfelelő táplálása.

8,19 kg-os hagyma

3,8 kilogrammos krumpli

36,92 kilogrammos fejes káposzta

A nagy hagyományokkal bíró Harrogate-i kertészeti fesztiválon számos más, első helyet érő növényóriást is bemutatott már a férfi: az általa termesztett fejes káposzta 36,92 kg-ot, a tök 54,318 kg-ot, a paradicsom pedig közel másfél kilogrammot nyomott. A rendezvény hivatalos weboldala szerint övé volt a leghosszabb uborka és bab is: előbbi 81,915 , utóbbit 80,645 centisre nőtt. Nála termett meg a világ legnagyobb fehérrépája is, amely 36-szor hosszabb volt egy átlagos termésnél, pontosan 5,6 méter hosszú.

A világ legviccesebb kinézetű kutyája

Amint Alexis meglátta a fotóját, azonnal rájött, hogy ő számára az igazi kutya. Akkor még nem tudta, hogy eszméletlenül édes kinézete mögött szomorú történet áll, de ennek ellenére magához vette és a szomorúságot mindennapi boldogsággá alakította új kedvence életében. Kila ugyanis vak, de ezt akár le is tagadhatná.

A husky keverékre Tijuana utcáin találtak rá az állatmentők. Részegek és gyerekek kövekkel dobálták a vak kutyakölyköt. Azonnal bevitték egy menhelyre, és igyekeztek neki mielőbb gazdát találni, de vaksága miatt ez nem volt könnyű feladat. Mégis viszonylag gyorsan ráragyogott a szerencse: Alexis Magoo meglátta a róla készült képeket, és azonnal beleszeretett.

A hölgy akkoriban depresszióval küzdött, élete nem úgy alakult, ahogy szerette volna. Annak sem látta értelmét, hogy reggelente felkeljen, de ahogy Kila megérkezett az életébe, minden gyökeresen megváltozott.

- Az első pillanattól kezdve örömöt hozott az életembe és mindenhova, ahol megfordult. Nem ismer semmi mást, csakis a szeretetet, ez sugárzik a szemeiből – meséli a büszke gazdi.

Senki sem tudta pontosan, hogy az örökbe fogadáskor mindössze 9 hónapos kutya hogyan vakult meg és hogy vak volt-e egész addigi életében, de az biztos, hogy úgy viselkedik, mint aki tökéletesen lát. Valószínűleg fogalma sincs arról, hogy ő bármiben más lenne, mint a többiek, és ez így van jól.

Kila, hogy állandó biztonságban érezze magát, kis körökben térképezi fel a környezetét. Nem számít neki, melyik kutyával játszik vagy kit üldöz, a lényeg, hogy boldog. Ráadásul ismeri az irányok parancs szavát, így gazdája tökéletes biztonsággal tudja navigálni.

Annak ellenére, mennyi keserűséget élt át kölyökkorában, Kila mindenkit imád: felnőttet, gyereket, bogarakat és macskákat. Mikor valaki jön hozzájuk, igyekszik megmutatni gazdájának, hogy megvédi, ha kell, és megugatja az érkezőket, de egy kedves szóra vagy egy simire azonnal elveszti a fonalat és átadja magát a boldogságnak.

Imát mondanak a világ legnagyobb krokodiljáért

Vasárnap elpusztult Lolong, a világ legnagyobb fogságban tartott sósvízi krokodilja a Fülöp-szigeteken. A turistalátványosságnak számító hüllőt sok helyi gyászolja, pedig korábban több embert is felfalt.

Elpusztult a világ legnagyobb fogságban tartott krokodilja. A Fülöp-szigetek déli részén fekvő Bunawan melletti ökoparkban őrzött sósvízi krokodil több mint hatméteresre (617 cm) és egytonnásra nőtt, korát 50 évre becsülték. A Lolong néven emlegetett állat vasárnap pusztult el, pár órával az után, hogy felpuffadt gyomorral fordult fel a helyi ökopark egyik tavában.

"Az egész város, sőt, az egész tartomány gyászol" - idézte a Guardian brit lap a polgármestert. Néhány helyi keresztény imát is mond a hüllő üdvéért.

Az állatot tavaly nyilvánította a legnagyobb fogságban tartott sósvízi krokodilnak a Guinness rekordok könyve. Lolong turistalátványosságnak számított az ökoparkban, a térség gazdag mocsárvilágának jelképévé vált, jóllehet befogása előtt számos helyi lakost felfalt. Nevét egy környezetvédelmi illetékes után kapta, aki a befogása közben szenvedett szívrohamot.

A polgármester az állat nagy népszerűségére tekintettel gyászszertartást tervez, az állat maradványait konzerválná, és múzeumban állítaná ki, miután megállapították halálának okát. Szeretné, ha az emberek látnák a világrekorder krokodilt, amely feltette a várost a térképekre.

Bagger 288 a világ legnagyobb gépe

A Bagger 288, vagy másik nevén Excavator 288, a legnagyobb ásógép a világon. A német Krupp cég építette a Rheinbraun energetikai és bányászati cég megbízásából. Amikor 1978-ban befejezték az építését a Bagger 288 leszorította helyéről a NASA járművét, a Crawler-Transportert, amit az űrrepülőgépek és az Apollo Saturn V kilövési rakéta szállítására használtak. Ez volt a legnagyobb lánctalpas jármű a világon.

Adatok a Bagger 288-ról:

• 220 méter hosszú és körülbelül 96 méter magas
• 13.500 tonnát nyom
• 240.000 tonna szenet vagy 240.000 köbméter nyersanyagot képes kitermelni naponta- ez megegyezik egy 30 méter mélységű futballpálya méretével
• A Bagger 288 talajra gyakorolt nyomása nagy kiterjedésű talpai miatt alacsony (17,1 N/cm2)
• 
  
• 
• 

A világ legtöbb tetoválásával rendelkező embere

A tetoválás öltöztet - állítólag. Bár egy-egy apró pillangó vagy nonfiguratív motívum inkább csak egyfajta személyiségjegynek tekinthető, Lucky Diamond Rich méltán nevezheti öltözéknek tetoválásait.

Az ausztráliai születésű Lucky tartja ugyanis a világcsúcsot a legtöbb tetoválás tekintetében. Elsőként ő is a hagyományos módon kezdte: egy-két színes tetkóval indított, majd egyszer gyűjteni kezdte a különböző tetoválásokat világszerte - a saját testén. Amikor aztán minden porcikáját festés borította, elhatározta, eltünteti az egészet: ekkor boríttatta be a teljes testét fekete tintával - még az olyan helyeken is, mint a szemhéja, az ujjai köze és a fülei belseje. Most ismét tetoválást gyűjt - ezúttal a fekete bőrén fehéreket.

Lucky Diamond Rich több mint ezer órát töltött már tetováló keze alatt.

Sealandi Hercegség

Sealand állam Anglia keleti partjai mentén, a Temze torkolatától északra, a parttól mintegy 10 kilométerre (6 mérföld) elhelyezkedő, kilencszer huszonhárom méter alapterületű mesterséges szigeten található, amelynek egyetlen földrajzi jellegű képződménye a Roughs Tower. 

A Roughs Tower egyike a második világháború idején a brit katonai doktrína szellemében épített erődöknek, amelyeknek funkciója a környező ég figyelése, ellenséges légierő visszaverése, és az elsüllyesztett hajókból kiázott matrózok kimentése volt. Az akkori nemzetközi vizeken két nagy vasbeton lábra (ún. beton süllyesztőszekrény; a belsejében különféle szobákkal, kamrákkal) épített kosárlabdapályányi platform mai formájában akár műemléknek is tekinthető, mivel a háború után valamennyi társát lebontották. Ő maga maradt csak, hírmondónak az Északi-tengeren, egy olajos, rozsdás rom. 

1966-ban a Bates család telepedett meg itt, majd 1967. szeptember 2-án kikiáltották a hercegség függetlenségét. A „hercegség” címerében olvasható a család mottója: E Mare Libertas, azaz „Szabadság a tengerből”. Az országot csak Anglia ismerte el hivatalosan önálló államként. 

1967-ben Paddy Roy Bates angol hadnagy kitűzte a zászlót és kikiáltotta magát az „ország” hercegének. Az Egyesült Királyság mint hajót követelte vissza a területet, azonban a brit bíróság megállapította, hogy mivel a tengeri határon túl van a platform így nincs illetékessége döntést hozni a kérdésben. Innen a kvázi függetlensége. 

1978-ban egy német üzletember megbízásából holland izomemberek „puccsot” hajtottak végre, és foglyul ejtették Michael Bates-t, Paddy Bates fiát. Nemsokkal később Paddy néhány hozzá hű emberrel visszafoglalta a szigetet, kiszabadította Michaelt, a hollandokat pedig hadifoglyul ejtette. Németország követeket küldött Sealand-be, tárgyalni a békéről és a foglyok szabadon engedéséről. A kis országot idővel felfedezte a maffia is: egyre több hamis sealandi útlevél jelent meg, valószínűleg a fent már említett német üzletember által. Összesen kb. 150 000 hamis útlevél került forgalomba. A Miamiban 1997-ben meggyilkolt Gianni Versace olasz divattervező gyilkosa, Andrew Cunanan például szintén sealandi útlevéllel igyekezett hamis személyazonosságot teremteni magának. Az állam létezésének fenntartására (rozsdásodás ellen) saját pénzt verettek, bélyegeket nyomtattak, sőt, saját rendszámtáblát is készítettek.

Az ország (pontosabban a Bates család cége, a Haven Co.) fő bevételi forrása ma a szigeten elhelyezett szerverek által a weblapok hostolása. Havi 1500 dollárért golyóálló betonnal védett szervert kaphatunk, amely folyamatos mikrohullámú kapcsolatban van az angol hálózatokkal. 

Roy, Sealand hercege (sz. 1922) 1944-ben vette el a 18 éves angol modellt, akiből 1967-ben Joan, Sealand hercegnője (sz. 1926) lett. Az uralkodópárnak két gyermeke született, Penelopé hercegnő (sz. 1950) és a trónörökös, Michael herceg (sz. 1952). Michaelnek két fia van, James herceg (sz. 1986) és Liam herceg (sz. 1988). 

Az élősködő virág 15 kilogrammosra is megnő

Indonéziában él a világ legnagyobb parazita növénye, amely általában fákon élősködik. A növény vöröses narancsszínű virága a növényvilág legnagyobbja, átmérője átlagosan 1 méter, súlya akár 15 kg is lehet.

A Rafflesia (raflézia) az óriásvirágfélék (rafléziavirágúak, Rafflesiaceae) család típus- és egyúttal névadó nemzetsége. A nemzetséget és a családot is az egykori brit gyarmat, Szingapúr alapítójáról nevezték el. Sir Stamford Rafflest Délkelet-Ázsiába elkísérte a botanikus Joseph Arnoldi is. A Föld legnagyobb ismert virágának fajneve rá utal: Rafflesia arnoldii.

Természetes élőhelye Délkelet-Ázsia, azon belül a Maláj-félsziget, Borneó és Szumátra. Erősen redukált felépítése és génkészlete miatt rendszertani besorolása sokáig bizonytalan volt. Rendkívül ritka és veszélyeztetett. A nemzetségnek 1988-ig 16 faját fedezték fel. 2020-hoz közelítve a több-kevesebb konszenzussal elfogadott fajok száma már húsznál is több; további kilenc „fajjelölt” besorolása még vitatott.

Kétlaki növény, amelynek életmódjából adódóan nincs se szára, se levele, se gyökere. A növényvilág legnagyobb virágának átmérője körülbelül egy méter, tömege a 15 kg-ot is elérheti. A kehely alján számos tüskeszerű nyúlvány meredezik. A virágnak öt, vöröses barnás halvány foltokkal tarkított szirma van, melyek egy hatalmas kehelybe futnak össze. Ebben akár 6 liter víz is elfér.

Ez a parazita más növényeken, jellemzően fákon élősködik. Miután bimbója áttöri a gazdanövény kérgét, mintegy 10 hónap alatt nő káposztafej méretűre. Néhány óra alatt a húsos szirmok kinyílnak, és a virág teljes pompájában ragyog. A virágban csak néhány napig gyönyörködhetünk. A rothadó húséhoz hasonló kellemetlen szagot áraszt, mivel az erre a szagra gyűlő rovarok (jellemzően döglegyek) porozzák be.

Az elpusztult virág nyálkás fekete foltot hagy maga után.

Sok bimbót nyílás előtt leszednek, amelyeket népi gyógyászathoz használnak, vagy különleges csemegét készítenek belőle.

86-ban szélnek eresztettek 1.5 millió lufit

Megdönteni a lufireptetés világrekordját a legártalmatlanabb ötletnek tűnik, legalább is az első pillanatban. De ha néhány percet gondolkozik az ember, akkor rájöhet, milyen kockázatokat rejt. A clevelandi lufihorror éppen azt illusztrálja, hogy néha nem gondolkodik az ember egyáltalán.

1986-ban az amerikai város egyik szociális szervezete döntött úgy, hogy megdönti a Disneylandben felállított Guinness-rekordot, és 1,5 millió lufit enged el egyszerre. Az Atlanticen közzétett rövid dokumentumfilmben látjuk, ahogy a helyi média eksztázisban tudósít az eseményről, a valóban látványos lufifelhőről, hogy aztán gyors fordulatot vegyen az akció megítélése.

A vihar ugyanis szinte az összes lufit belefújta az Erie-tóba, ahonnan aztán Kanadáig úszkáltak a műanyagok, nyilván iszonyú környezeti károkat okozva. Ezt pontosan lehetett tudni előre. Azt viszont nem, hogy a partiőrség éppen ekkor keres majd két eltűnt halászt. A videóban megszólalnak a mentésben részt vevők, akik elmondják, hogy a színes lufik miatt lehetetlen kiszúrni, ha a víz felszínén lebeg egy test vagy egy mentőmellény. A két halász holttestét napokkal később mosta partra a víz. A Guinness-rekordot nem jegyezték be.

Találkozott a világ legnagyobb és legkisebb embere

Először találkozott egymással a világ legmagasabb és legalacsonyabb embere. A 251 centiméteres török Sultan Kösen és az 54,6 centiméteres nepáli Csandra Bahadur Dangi. Az eseményt a tizedik alkalommal megtartott Guinness Világrekordok Napjára szervezték meg Londonban. A két csúcstartó a belvárosban, a Westminster apátság közelében találkozott és ittak egy teát. A hagyományos nepáli öltözetet viselő, 75 éves Dangi elmondta: nagy öröm, hogy láthatja saját ellentétét. A 32 éves Sultan Kösen megjegyezte, kíváncsi, milyen méretű ruhát hord teapartnere, és ha ő fölvenné, meddig érne neki. 

Az öltönyt és piros nyakkendőt viselő Kösen bevallotta: magassága egészségügyi problémákat okoz, fáj a térde, ha sokáig kell állnia.Testmérete egy agyalapimirigy-daganat következménye, melyet 2010-ben Amerikában megoperáltak. A műtét után növekedési hormont szabályozó gyógyszereket szedett, és végül 2012-ben jelentették ki az orvosok, hogy nem nő tovább.

A török férfi tavaly teljesítette nagy álmát, megházasodott. Most éttermet szeretne nyitni - mondta a londoni találkozón. Eddig egyetlen megélhetése az volt, hogy ő a világon a legmagasabb.

Meghalt a világ legkövérebb embere

48 éves korában halt meg Manuel Uribe Garza, a világ legkövérebb embere. Óriási súlya miatt szervezete már nem bírta a terhelést, így kórházba kellett szállítani.

2008-ban megnõsült, feleségül vette Claudia Solist. Esküvõjére egy teherautóval szállították. Az ünnepségen könnyezve ölelte át 38 éves menyasszonyát, nagyon boldog volt. Az esküvõi tortájából enni sem akart, annyira szigorúan próbálta betartani diétáját.

"Van feleségem, szeretnék családot, és boldog életet."

Manuel már túlesett egy gyomorszûkítõ mûtéten, melynek eredményeként akkori 558 kilójáról mellyel a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, sikerült lefogynia 393 kilogrammra.

A mexikói férfi már évek óta nem tudott járni, csupán az ágyában feküdt. Egy a neve elhallgatását kérõ hivatalos forrás szerint egy daruval vitték kórházba rendellenes szívverés és légzési nehézségek miatt. Az orvosok még nem árulták el halálának az okát. Szíve állapota mellett májbetegségben is szenvedett. Egy idõ múlva azonban kapcsolatuk ráment Manuel súlyára, akinek felesége végül a válás mellett döntött.

Manuel egy interjúban elmondta, hogy normálisan szokott étkezni, mint minden hozzá hasonló mexikói: bab, rizs, tortilla, kukorica, sült krumpli, hamburger és pizza, ezek az ételek kerültek az asztalára. Egész életében mozgásszegény életmódot folytatott, 2002-tõl pedig ágyhoz lett kötve, és anyjára és barátaira számíthatott csupán.

A Mariana-árok

A Csendes-óceán fenekén, Japán térségében van bolygónk legmélyebb pontja. A Mariana-árok legmélyebb részén 10.994 méter a tenger mélysége.

A Mariana-árok a Csendes-óceán délnyugati medencéjének peremén, Japán közelében, Tokiótól mintegy 2400 kilométerre található. A Mariana-árok 2542 km hosszú és 10 994 méter mély (más mérések szerint 11 034, 11 022, vagy 10 911 m). Az árok legmélyebb pontja a Challenger ("kihívás") mélység. 

A Mariana-árok két egymással ütköző kőzetlemez találkozásánál alakult ki. A Mariana-árok esetében a különböző típusú kőzetlemez-mozgások közül a két óceáni lemez ütközése zajlik. Az óceáni kőzetlemezek sűrűsége nem sokkal kisebb (kb. 3 g/cm³), mint a köpeny sűrűsége (3,4 g/cm³), ezért az egyik, általában az idősebb, jobban lehűlt, valamivel nagyobb sűrűségű lemez bukik a fiatalabb alá. Az alábukás vonalán alakul ki a mélytengeri árok. Az alábukó lemez anyaga a mélységi nyomás és hő hatására megolvad. A megolvadt anyag ezután – mivel új környezeténél kisebb sűrűségű – újra a felszínre nyomul, s akár több ezer km hosszú vulkáni ívet is képezhet. Így alakult ki a Mariana-szigetcsoport is, melynek 14 szigete közül néhányon ma is tapasztalható vulkáni működés.

1875-ben a Mariana-árok szigetcsoportjánál 8164 méteres tengermélységet mértek. Az akkori kutatók ezt a Föld legmélyebb pontjának tartották, de azóta kiderült, hogy az árok még mélyebb, 11 034 méter.

A Nereus nevű távirányítású, ember nélküli tengeralattjáró 2009-ben, harmadikként érte el az óceán legmélyebb ismert pontját. Ehhez egészen pontosan 10 902 méter mélyre kellett süllyednie a Csendes-óceánban található Mariana-árokba. Ezt követően 2012 márciusáig nem járt arrafelé ember alkotta szerkezet, és a talaj elérésével a Nereus lett az első olyan működő tengeralattjáró, ami megjárta az árkot – elődeit ugyanis már rég kivonták a forgalomból.

A személyzet nélküli járművet egy hajóról irányították, a kapcsolatot egy vékony kábelen keresztül tartották, de a Nereus képes magától is navigálni, haladni. „Az ilyen szerkezetekkel lényegében az óceán bármely pontját feltérképezhetjük, új korszak kezdődik a tengerkutatásban" - mondta Andy Bowen, a kutatás vezetője.

2012. március 26-án a Deepsea Challenger nevű, 7 méteres kapszulában James Cameron kutató-filmrendező ereszkedett a Mariana-árok mélyére, így több mint fél évszázad után ő a következő ember, aki ott járt. A lent töltött - a tervezett 6 óránál kevesebb - 3 órányi idő alatt felvételeket készített, mintákat azonban a hidraulika meghibásodása miatt nem tudott a felszínre hozni. További merülésekre is készül.

Lefogyott a világ legkövérebb tacskója

Obie még csak 5 éves, de volt amikor 35 kilót is nyomott, mára azonban már teljesen egészséges, és több mint 20 kilótól szabadult meg új gazdájának köszönhetően.

Akár világrekorder is lehetett volna Obie, az Amerikai Egyesült Államokban élő tacskó, aki 35 kilót is nyomott egykor. Habár a világ legkövérebb kutyája címet nem nyerte el, neki nagy siker az is, hogy a világ legkövérebb tacskója lett, aki viszont mára már 20 kilótól szabadult meg, és életkedve ismét visszatért – írja a Daily Mail.

Az 5 éves Obie-t régi családja túletette, ennek következtében hízott 35 kilóra, ami egy kistestű kutyánál halálos kimenetelű is lehet. Nagyon sokáig fél lábbal a sírban volt, de szerencsére a Portlandi Nora Vanatta megmentette. Magához vette és fogyókúrával valamint vízterápiával fogyasztotta le az ebet, majd műtéttel eltávolíttatta a fogyás miatt megereszkedett bőrt.

A kiskutya mára már teljesen egészséges, Vanattának köszönhetően 20 kilótól szabadult meg, és a Facebookon is eléggé nagy rajongótábora alakult ki, ugyanis gazdája egy saját profilt is készített neki, ahol bárki végigkövethette bámulatos fogyását.

Az Atacama sivatag a bolygó legszárazabb területe

Chile és Peru közösen osztozik a világ legszárazabb helyén, az Atacama sivatagon. A hely a Föld egyik legidősebb sivataga és a legszárazabb hely is a bolygón. A Föld legszárazabb területén vannak olyan pontok, ahol közel 120.000 éve nem esett eső.

A legkisebb sivatag

Kanadáról nem éppen a sivatagok jutnak elsőre eszünkbe, inkább a hóval borított végtelen síkságok, a szintén hóval borított hegyláncok, a rengeteg jégmező, a hideg folyókban lazacra vadászó medvék, a jégkorong, meg a borzalmas hideg. Nem egy sivatag, mert a sivatagról a forróság, a szárazság jut eszünkbe, és ilyesmi annyira északon, ahol Kanada is fekszik, nagyon nem jellemző.

Ehhez képest a Carcross sivatag Kanadában található, annak is az északnyugati részén. Bár apró, alig 2,6 négyzetkilométer, ez bizony egy sivatag.

A sivatag a Yukon-vidéken, a 300 fős Carcross nevű településtől egy kőhajításnyira, a 2-es és a 8-as út között található.

Bár a föld szárazföldi területeinek egyharmadát sivatagok borítják, a Carcross liliputi méretével sokat ne tesz hozzá ehhez az adathoz. Ennek ellenére különleges, ugyanis Észak-Amerikában csak nagyon kevés dűnerendszer található, azok közül is ez a legészakibb.

A sivatag nekünk, helyieknek is elég nagy rejtély – mondta el Keith Wolfe Smarch, helyi lakos. A fafaragóként dolgozó férfi az ablakából rálát a dűnékre, ez pedig mindig is meghatározó inspirációt jelentett a munkájában.

Ha elég hó esik, a dűnéket beborítja a hó, és megjelennek a szánkózók és a snowboardosok.

Panya Lipovski a Yukon Geológiai Intézet munkatársa szerint a sivatag 10 ezer év alatt nyert el mai formáját. Az egész Yukon-völgy vastag, 1 kilométeres gleccsertakaró alatt pihent valamikor 11 és 24 ezer évvel ezelőtt.

Amint a jég kezdett visszahúzódni, a Yukon déli része felszabadult. A vidék tele volt letarolt völgyekkel, mivel a jég mindent elpusztított. A völgyekben hatalmas tavak keletkeztek, amik a vízszint csökkenésével végül leapadtak. A tófenéken felhalmozódott homokot végül az erős szelek elhordták, kevés kivétellel.

Csakhogy Lipvsky szerint a Carcross sivatag nem csak egy jégkorszak után keletkezett, majd egy kiszáradt tómeder miatt született meg. A Bennett-tóból az erős szelek mikro homokszemcséket szállítanak a Carcrossba, és a mai napig építik a sivatagot.

Szóval a szél, a víz és a jégkorszak teremtették meg ezeket a különleges körülményeket.

Kétségtelen, hogy a Carcross nem a Szahara, a Góbi, vagy a Kalahári, de legalább annyira különleges, ha nem különlegesebb. A világ egyik apró csodája a milliárd közül, mindössze 2,6 négyzetkilométeren.

Ahol már 120 ezer éve nem esett eső

Ha tartós szárazságról beszélünk, többnyire a forró és hatalmas észak-afrikai homoksivatag, a Szahara jut az eszünkbe. Pedig a Szahara valóságos oázisnak számít a Föld legkietlenebb vidékéhez, az Andok és a Csendes-óceán között elterülő Atacama-sivatag egyes területeihez képest.

A Peru, valamint Chile területén található szikla és homoksivatag, az Atacama egészen különleges geológiai képződménynek számít. A mintegy 15 millió éve, a miocén időszak derekán kialakult területet a még napjainkban is emelkedő Andok, a Föld leghosszabb lánchegysége, és a Csendes-óceán parti hegyvidéke, az átlagosan 800 méter magas Domeyko Kordillerák övezik.

A Csendes-óceán partvidékével párhuzamosan futó, észak-déli irányban hozzávetőleg 1000 kilométer hosszú, ám mindössze 160 kilométer széles sivatag nem csak a dél-amerikai kontinens, hanem a Föld legszárazabb vidéke is egyben.

A kietlen sivatag déli, Baktérítő alatti része számít „nedvesebbnek". Az ötödik legnagyobb chilei városnál, az óceánparti Antofagostánál, amely közvetlenül határos a sivataggal, az óceáni hatás miatt 3 mm az átlagos éves csapadékmennyiség, ám még az Atacama e „termékenynek" számító részén is voltak olyan időszakok, amikor 40 évig egyetlen csepp eső sem hullott.

Az Atacama ötvenszer szárazabb vidék, mint a hírhedt kaliforniai Death Valley, azaz a Halál-völgy. 

De vajon mi a magyarázata az itt tapasztalható extrém szárazságnak? A Baktérítő térségének leszálló légáramlatai nem szállítanak csapadékot, az Andok magasba emelkedő ormai pedig meggátolják a nedves óceáni légtömegek beáramlását.

A tartós szárazság kialakulásában komoly szerepet játszik a dél-amerikai kontinens nyugati partvidéke mentén északnak tartó hideg Humboldt-áramlat is.

Az antarktiszi eredetű hűvös víztömeg miatt úgynevezett hideg felhőlencse alakul ki, ami megakadályozza a felfelé irányuló levegőáramlást, és ezen keresztül a felhőképződést is. A szárazság olyan mértékű, hogy még 6 800 méteres magasságban, bőven a hóhatáron túl sincsenek magashegységi gleccserek.

Hasonlóan az afrikai kontinens nyugati partvidékén fekvő Namíbiához, a ködképződés viszont igen jelentős, ami miatt az Atacama egyes területein a lecsapódó pára elegendő nedvességet biztosít bizonyos szárazságtűrő növények életben maradásához, még csapadék hiányában is.

Az Atacama nem csak nagyon száraz, hanem meglehetősen hűvös vidék is, szemben a forró Szaharával. Az Atacama területén nem nagyon láthatók olyan homokdűnék, mint a Szaharában, vagy a Namíbia-sivatagban. A durva, kavicsméretű szemcsékből a szél nem tud dűnéket építeni.

A mamutok korában hullott itt utoljára kiadós eső.

Az Atacama legszárazabb és legkietlenebb területei a sivatag északi részén találhatók. A szárazság és a talajszerkezet ebben a körzetben kísértetiesen emlékeztet a marsi viszonyokra, ezért nem véletlen, hogy a NASA nagy előszeretettel teszteli itt a marsi űrexpedíciók kutatóeszközeinek prototípusait.

A sivatagnak ebben a körzetében a geológiai kutatások szerint az utolsó csapadékos periódus 120 ezer éve, még a pleisztocén kor utolsó nagy eljegesedése, a Würm-glaciális elejéről mutatható ki. Ezt tanúsítják az egykori, esővíz által kivájt folyásmedrek és kisebb, sekély tómedencék.

E múltbéli, viszonylag csapadékos periódus megszűnése óta gyakorlatilag töretlen és folyamatos a szárazság. Az egykori beszáradt tavak helyén sómedencék, úgynevezett salarok alakultak ki.

Az extrém szárazság, a páramentes levegő, a fényszmog tökéletes hiánya, és a nagy tengerszint feletti magasság egyedülállóan kedvező adottságokat biztosít a földi optikai csillagászati megfigyelések számára.

Ezért nem véletlen, hogy az Európai Déli Obszervatórium két nagy csillagvizsgálót is ide telepített, a La Silla, és a Paranal Obszervatóriumokat.

A legnagyobb vitorlás felvonulás

Öt évente rendezik meg a Sail Amsterdamot, a világ legnagyobb vitorlás felvonulását, amit először 1975-ben, Amszterdam fennállásának 700. évfordulóján rendeztek meg Hollandia fővárosában. Még az Olimpiánál is ritkább világeseményre a világ minden országából érkeznek résztvevők.

Hollandia leghatalmasabb eseményén mindenféle hajó – köztük történelmi csatahajók is – megjelenik, 2000-ben nyolcezer hajó szállt vízre egyszerre, de ez a látvány minden évben elképesztő.

A 2005-ös rendezvény 2-3 millió nézőt vonzott öt nap leforgása alatt. A legnagyobb monstrum az orosz STS Sedov volt, 117 métert foglalt el a vízen. Este tízkor minden nap tűzijáték volt, napközben pedig rengeteg zenés program és étel közül választhattak a vendégek.

A lebonyolítás 7 és fél millió euróba került. Úgy gondoljuk, hogy legalább egyszer az életben el kell látogatni élőben is erre az eseményre.

A világ legnagyobb pillangója

Az atlaszlepke, mely köztudottan a világ legnagyobb pillangója, beköltözött Közép-Anatólia Konya tartományába, a Trópusi Pillangókertbe.

A lepkének saját „védőpajzsa” van, mégpedig a különleges kígyószerű minta a szárnyai végén, melyek a selyemgubóból való kikelést követően már látszódnak rajta. Mivel szájszerkezetük nem alakult ki, nem tudnak táplálkozni, így a legrövidebb ideig élő pillangók címet is elnyerték. Táplálékot csak hernyóállapotban vesznek magukhoz, és amikor ezt felhasználták, általában egy hét után elpusztulnak. A pillangók 6-8 napig élnek, de vannak olyanok, amelyek a 2-4 hetes kort is megérik, sőt a tudósok tudnak olyan példányokról is, amelyek közel 4 hónap után pusztultak csak el.

A Trópusi Pillangókeret tavaly júliusban nyitották meg a Konyában található Selçukluban. A trópusi kertben, ahol 14 pillangófaj él, állandóan 28 ˚C van. A park hétfő kivételével minden nap délelőtt 10 órától délután fél 7-ig látogatható. Két múzeum is helyet kapott itt, az egyikben a pillangók fejlődési szakaszait mutatják be az érdeklődőknek, a másikban pedig a világon élő rovarfajokból látható válogatás. A pillangókon kívül papagájokkal is találkozhatunk a parkban, melyek szintén nagy népszerűségnek örvendenek.

A Trópusi Pillangókert legszebb lepkéje kétségtelenül az atlaszlepke. A park biológusa, Turgut Tuş elmondta, hogy ennek a lepkefajnak a szárnyfesztávolsága eléri a 26 centimétert is, így méltán nevezik a világ legnagyobb pillangójának.

A következő videó segítségével pedig mi is ellátogathatunk a Trópusi Pillangókertbe:

A világ legnagyobb puskája

Aki esetleg mégsem ismerné annak nagy vonalakban elárulom miről is lenne szó: valójában egy felhúzós fegyverről van szó, aminek létezik automata, elemekkel működő verziója, pisztoly méretű, de hatalmas helikopter-gépágyúra hajazó változata is. Apró kis szivacs-szerű töltényeket lövell ki magából, a filozófiája pedig igen egyszerű: minél nagyobb, annál jobb. (és drágább)

Na az ex-NASA mérnököt valószínűleg ez indíthatta el azon a rögös úton, melynek végére végül is elkészítette a világ legnagyobb NERF fegyverét, amivel egészen biztosan egy életre sztárrá és példaképpé vált a gyermekei számára. A saját kezűleg készített fegyver nem csak a legnagyobb, de nagy valószínűséggel a legerősebb is egyúttal, hisz amíg a gyári fegyverek pár 10 méter távolságra képesek ellőni, addig ez simán át lő hosszába egy futball pályát. Persze itt már nem valami rugós bizgentyű szolgáltatja a kilövéshez szükséges energiát, hanem egy speciálisan kialakított sűrített-levegős rendszer, ami több mint 200 bar nyomást képes kifejteni. Hogy hogyan is néz ki mindez a valóságban? A videóból kiderül…

A falu ahol a kánikulában is elkel a pulóver

Nyáron fagyközeli szintre süllyed a hőmérséklet, télen gyakori a mínusz 25-30 fok. Bár nem Zabar tartja a mindenkori negatív hőmérsékleti rekordot, ezen a nógrádi településen alig terem meg valami a folyamatos hideg miatt. Augusztus közepén a lakosok megint elővették a szekrényből a meleg ruhát.

Zabar, augusztus közepe, 4,9 fok: a munkába igyekvők meleg pulóverben várták reggel a buszt – az ország leghidegebb települése megint csúcson döntött. Az észak-nógrádi falu évek óta rendszeresen szerepel a hírekben: évente több alkalommal előfordul, hogy napi hidegrekordot dönt az úgynevezett fagyzugban lévő település. Ez a rekord azt jelenti, hogy az adott napon hol volt a leghidegebb, amióta van mérés Magyarországon.

Hétfőn csak pár órára volt szükség a pulóverre: napközben az Időkép szerint 25 fokra emelkedett a hőmérséklet, ami mindössze 3 fokkal volt kevesebb, mint a Békéscsabán mért augusztus 18-i legmagasabb hőmérséklet. Egyébként hétfőn Zabar a saját csúcsát döntötte meg: tavaly az év ugyanezen napján 5,7 fokot mértek a faluban.

„Zöld maradt a paradicsom”

„Már miért fűtenénk, uram? Nincsen tél” – reagált a kérdéseinkre a polgármesteri hivatalban dolgozó Bíró Kinga. Szerinte egy vastagabb ruhával a lakók megoldották a problémát, mind fogalmazott, a zabariak többsége hozzászokott a hideghez, hiába a nyári 5 fok, „már fel sem veszik”. „Persze meglátszik, hogy a mi falunk az egyik leghidegebb még nyáron is, minden később érik, sőt, az is előfordult már, hogy zöld maradt a paradicsom” – mondta Bíró.

Ennek ellenére a szomszédos településeken gyakran vicc tárgya a zabari hideg. A 9 kilométerre fekvő Cereden hallottuk azt a poént, hogy „Zabaron olyan nagy volt a hideg télen, hogy kettétört a macska, amikor befordult a sarkon”. „Ezeken a kis településeken nem úgy van, mint a nagyvárosokban. Itt még nem hűlt ki ember, mert a szomszédok figyelnek egymásra, a falugondnok is intézkedik, ha télen valakinek esetleg elfogyna a tüzelője” – mondta Szurok Sándorné a három szomszédos település, Zabar, Cered és Szilaspogony jegyzője.

Szurokné szerint nemcsak Zabart kínozza a hideg mikroklíma, hanem a másik két települést is. Balázs Roland, az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) munkatársa szerint Zabarnak azért jár a kitüntetett figyelem, mert ide, egy völgy aljára telepítették az OMSZ hőmérőházát. A jegyző azt mondta, az országosnál nagyobb hideg télen meglátszik a három falu középületeinek fűtésszámláján is, bár a zabari óvoda kifűtése jelenleg kisebb gondot okoz, mint a szilaspogonyi, ugyanis az előbbiben már elvégezték a fűtéskorszerűsítést, a nyílászárók cseréjét. Ugyanakkor a polgármesteri hivatal tudatosan készül a téli hidegre: a közterületeken rengeteg fa van, ha ki kell vágni valamelyiket, feldarabolják és a hivatal udvarán tárolják. Ha hirtelen valakinek elfogy a tüzelője, ebből kaphat átmeneti segítséget.

A helyiek szerint nem is a hideg a legnagyobb gond, sokkal nehezebb elviselni, ha a hideghez szél, esetleg hófúvás is társul télen, ilyenkor a települést a hóátfúvások elvágják a külvilágtól. De az is előfordult már nyáron, hogy a hajnali hideg után kora délutánra beköszöntött a kánikula. Sőt, az időjárás meg is tréfálta már a meteorológusokat: február 3-án itt mérték a legmagasabb hőmérsékletet.

Ahol volt már mínusz is nyáron

„Átvonult egy hidegfront, amit hideg légtömeg kísért. Éjszaka leállt a szél, derűs volt az ég, ezért süllyedhetett 5 fok közelébe a hőmérséklet” – magyarázta Balázs Roland a szokatlan augusztus reggeli hőmérsékletet.

Egyébként nem Zabar az igazi csúcstartó a nyári hideg szempontjából. 1977-ben Alcsútdobozon június 2-án mínusz 0,9 fokot mértek. Sőt, télen sem a nógrádi faluban mérték a legnagyobb hideget. Az igazi csúcstartó Miskolc, ahol 1940 februárjában -35 fokot mutatott a hőmérő, de Baja is alul tudta múlni Zabart: itt 1942 januárjában -34 fokot mértek. AZ OMSZ holnapja szerint Zabaron 2003 januárjában volt a leghidegebb: -31,9 fok. Egy dologban viszont alulmúlhatatlan a település: a nyári hónapokban a legtöbbször itt volt a leghidegebb a reggel. Amióta mér az OMSZ, 23 alkalommal regisztráltak 1-5 fok körüli napi országos rekordot. (A világ leghidegebb pontját egyébként -93,2 fokkal tavaly azonosították az Antarktiszon, a leghidegebb lakott településnek a jakutföldi Ojmjakont tartják, ahol többször is -70 fok alatti hőmérsékletet mértek.)     

„A fagyzugban, a hideg légtóban megül, beszorul a hideg levegő, az ilyen völgyek gyakran 5-6 fokkal jobban lehűlnek, mint a környezetük” – mondta a hvg.hu-nak Balázs Roland, az OMSZ munkatársa. A fagyzug többnyire erdőkkel, dombokkal körülvett völgyekben alakul ki, Balázs szerint hasonló okok miatt szokott hideg lenni Nyírlugoson vagy Baján is.